Barni, a csigaimádó

Ez az idei nyár elég esős, legalábbis itt a Mátra lábánál. Sokat is esik, persze nem mindig nagy mennyiségben, és nagy a páratartalom is, szóval sok-sok csiga bújik elő, amiket Barni nagyon szeret. :-) Mi nagyon sokat sétálunk és az esős napokon is ki szoktam vinni egy kis gumicsizmás pocsolyázásra és már megvannak a csigafigyelő törzshelyek is, ahol mindig rengeteg csigusz csúszik-mászik.

A csiganézés tökéletes alkalom a beszélgetésre is. Amit mindig elmondunk:
- a csigák - habár aranyosak - valójában kártevők, amik megrágják a termények leveleit,
- a csigák a nedves időt kedvelik, napsütötte időben nem jönnek elő,
- növényekkel táplálkoznak,
- van házas csiga és meztelen csiga (Barni kopasz csigának hívja :-)), de még vízicsiga is, 
- a csigának rejtekhelye a háza - akárcsak a teknősbékának -, ha megrémül visszahúzódik,
- a csiga háza meszes,
- a csiga puhatestű állat, végtagjai nincsenek. 

Ezzel a beszélgetéssel gyakorlatilag le is tudjuk egy mini természetismeret óra anyagát. :-) Persze csak egy 3 éves szintjén, de Barni nagyon beszédes és érdeklődő, ezért mindig nagyon figyel, ha valamilyen új ismeretet kaphat. 

A csiganézés alkalmán énekelni is szoktunk, mert szeretünk énekelni és hasznos is:

Csiga-biga, told ki
szarvadat, szarvadat,
ha nem tolod összetöröm,
házadat, házadat.

Csiga-biga, gyere ki
ég a házad ideki,
kapsz tejet-vajat,
holnapra is marad.

Lassan jár a csiga-biga,
táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
csiga-biga feleség. 

És verset is mondunk, mert szintén szeretjük a verseket, csak úgy, mint a dalokat: 

Gábor Emese: Csigalegelő

Sűrű eső, bő csepegő,
Csigák másznak a fűből elő.
Szakad az eső, szakad az eső,
Nő a fű, a csigalegelő.


Gábor Emese: Csigahűség

A csigának szűk az otthona,
Csavart háza habfehér ruha,
Mégis inkább ezzel bandukol,
Kicsiny szarvat ide-oda tol. 

Csavart házból ki-ki kandikál.
Csúszva mászik ő, nem sántikál,
Kupoláját mindig cipeli, 
El nem hagyná, örökké viszi.

Kicsiny ő, de helyesen téve,
Hatalmas hűség szorult beléje.


Gazdag Erzsi: Csigabiga néne

Körülnézett háza táján
csigabiga néne.
"Közeledik már az ünnep,
meszelni is kéne!"

Meszet oltott egy csöbörben,
s kimeszelte házát. 
Olyan fehér, olyan tiszta,
nem találni párját. 

Megbámulja, megcsodálja
egész erdő népe,
s háza előtt örvendezik
csigabiga néne.

3 csigát is fogott :-) Aztán a bokorra tette, hogy jól érezzék magukat.

Talán soknak tűnhet ennyi minden, de egy-egy alkalom, amikor látunk csigát 10-15 perc álldogálást jelent, így jut idő bőven a beszélgetésre. :-)

Grízgombóc leves

Aki olvasta a korábbi bejegyzéseket tudhatja, hogy teljes tejmentes vagyis nulltoleranciás diétán van Barni, így a lakásból száműztünk szinte mindent, aminek a címkéjén akár csak az áll, hogy nyomokban tartalmazhat tejet vagy tejszármazékot. Így nagyon ötletesen kell főzni, hogy finom legyen, változatos, tejmentes, de egészséges is. Szerencsére a leveseket mindnyájan szeretjük, Barni egyik nagy kedvence a grízgombóc leves. Persze lehet venni bele fagyasztott gombócot is, de 3 perc alatt házi is készíthető és azért mégiscsak az az igazi. :-)

Grízgombóc leves 3 főre (2 adag/fő):
-2 nagy répa
-2 nagy zöldség
-fél fej karalábé
-1 kis fej zeller
-3 kis krumpli
- fűszerek: só, bors, petrezselyem, vegeta (ha lehet bio vagy házi)
-2-3 marék borsó

A gombóchoz:
-2 tojás
-búzadara
-kevés vegeta 
-1 csapott tk. liszt

A leveshez a zöldségeket meghámozom és apróra vágom. Én előző este fel szoktam pucolni és vágni, fóliával letakarva a hűtőbe teszem és másnap már csak fel kell rakni főni, így időtakarékosabb. :-) A zöldségeket annyi vízzel öntöm fel, ami bőven ellepi és fűszerezem. Főzni kezdem és közben addig fűszerezem, amíg már a továbbiakban nem kell a fűszerekkel foglalkozni. 

Amíg fől, a gombóchóz összekeverem a a hozzávalókat. A búzadara mennyisége a tojás méretétől függ, annyit kell hozzá rakni, hogy közepesen nehezen lehessen habverővel keverni. 10-15 percet állni hagyom, amíg a dara megduzzad és ha látom, hogy még folyékony teszek hozzá darát. Én akkor szoktam beleszaggatni, amikor már egyben esik le a kanálról a levesbe, nem folyik bele, mert akkor az egész leves zavaros lesz. 

Mielőtt kész lenne a leves az utolsó 10 perc főzésnél teszem hozzá a borsót és szaggatom a gombócokat. Én teáskanállal szeretem szaggatni, mi a nagy gombócot szeretjük. :-) Aki kisebbet akar az szaggassa mokkáskanállal. 

Amikor a gombócok megfőttek lehet is tálalni. :-)

DIY Play-Doh

Ugyan melyik gyerek ne szeretne gyurmázni? Főleg puha (de nem ragacsos!), jól gyúrható, könnyen kezelhető, szép és színes gyurmákkal. Barnus imád, de sajnos a Play-doh gyurma nagyon drága, valószínűleg a jó minősége miatt, mert igaz, ami igaz, sokáig nem szárad ki és puha marad, az illata is jó, gyúrni is könnyű. Tényleg szuper és élvezetes vele a játék, csak 400 Ft egy tégely és nem mindig őszinte a mosolyom, ha a színek összekeverednek vagy kiszárad... Viszont nálunk a gyurmázás egy fél délelőttös vagy délutános program is lehet, 1,5-2 órát simán eljátszunk vele, én is imádom, na. :-)

Erre kerestem és találtam nagyon jó megoldást ezen a blogon. Biztos mindenki emlékszik még az ovis só-liszt gyurmázásokra, hát ez nem az, szóval az összetevők senkit ne tévesszenek meg. 

Nagyon egyszerű munka elkészíteni, garantáltan minden van hozzá otthon (talán a citromsav kicsit problémás lehet, de könnyű beszerezni, ha valakinek nem lenne) és 10 perces munka után jöhet a közös játék! :-)

Az előállítási költség körülbelül 200 Ft körül mozog adagonként. 

A recept a következő:
- 20 dkg liszt
- 10 dkg só
- 2 mokkáskanál citromsav
- 3 dl víz
- 1 ek. étolaj

A vizet és az olajat öntsük egy lábosba és kezdjük el melegíteni, addig amíg gyöngyözni kezd. Ezalatt a szárazanyagot össze kell keverni egy tálba. Amikor gyöngyözik a vizes olajos keverék gyorsan hozzáöntjük a száraz anyagot, fakanállal vagy spatulával 3-4-szer megkeverjük és szilikon lapra öntjük. Még melegen átgyúrjuk és ha szeretnénk ételfestékkel színezzük. Színezés előtt érdemes gumikesztyűt húzni, de 2-3 nap alatt a legmakacsabb ételfesték is lekopik. :-) 

Az eredeti recept szerint hűtőben kell tárolni légmentesen. Én kiürült play-doh dobozokba és kis ételtároló dobozokba raktam, de nincs a hűtőben és semmi baja. Elvileg 4-6 hónapig használható. 3-4 nap alatt ki is szárad a levegőn, amit készítünk belőle, de a színe halványabb lesz és kicsit kiül a só. 

Az egészségügy labirintusában II. rész

Végre kezünkben tarthattuk a beutalót az allergológiára, és el sem képzeltük milyen lavinát indítunk ezzel el magunk körül... Már jövő hétre időpontot kaptunk, nagyon örültünk, hogy végre valami történik és komolyan fognak venni minket.

Dr. Lengyel Tünde vizsgálta meg Barnit, aki pulmonológus és nagyon-nagyon kedves, figyelmes és végre úgy éreztem, hogy jó kezekben vagyunk. Nagyon alapos volt, úgyhogy ott rögtön kért légzés funkcióvizsgálatot (orrán, száján), vérnyomásmérés, mérekezés, karcolós allergiateszt. Ez végül nem lett semmire sem pozitív, de ennek nem örülhettünk, ez a tüneteink fényében inkább aggasztó volt, így rögtön kért még két vérvételt is. Szegény Barni már nagyon kínlódott, fél12-től ott voltunk, negyed 3-kor még vért vettek, kimaradt az alvása és a normális ebédelése is, csak a kocsiban evett egy szendvicset. A vérvétel eredményét még nem tudom, 3 hét múlva lesz meg, erről majd akkor írok. Viszont teljes tejmentes diétára fogtak minket, ami azt jelenti, hogy semmiféle tejterméket, tejszármazékot tartalmazó ételt illetve italt nem lehet fogyasztani, de még olyat sem, ami esetleg szennyeződhetett, így a "Nyomokban tartalmazhat : tejet." felírat a termékeken már tiltólistás nálunk. Mellesleg megtudtuk azt is, hogy a sok elhúzódó köhögéses megbetegedés és a mostani 4 hetes köhögése (ezen a héten már az 5. hete, hogy köhög!) valószínűleg mind a tejnek köszönhető. És valószínűleg nem is a tejcukorral van gond, hanem a tejfehérjével.

Itt én még mindig boldog voltam, másnap kezdtük el a diétát, este még el kellett menni hozzá bevásárolni. Már 3!!! nap után eltűnt Barni fenekéről a vörösség és a pöttyök is halványultak. Tehát, amit nem sikerült eltüntetnem mindenféle csodakrémmel 2,5 év alatt azt 3 nap alatt majdnem helyrehoztuk. Nem részletezem a dühöt, amit éreztem az orvosunk irányába, hogy mindig lerázott és senki nem hitt nekem, mindenki hülyének nézte az anyai ösztöneimet, hogy éreztem, hogy gond van... De boldog is voltam, hogy haladunk előre.

Tegnep volt egy hete tartjuk a diétát. Barni 5 hete köhög. Nem egész nap, hanem "rohamokban". Éjjel is. Andris Pesten dolgozik, mi vidéken élünk, hétvégén jár csak haza, és ez még sajnos egy kis ideig így is marad. Egyedül vagyok itthon a gyerekkel és azzal telik az éjjel, hogy járkálok be, hogy figyeljem, hogy hogy veszi a levegőt. Ennek ellenére tegnap még csak meg sem hallgatta a tüdejét a házi orvos, hiszen minek, a vizsgálatok folyamatban vannak. Még azt is megpróbálta eltussolni, hogy beutalót adjon a gasztroenterológiára tej és laktóz terhelésre, pedig világosan rá volt írva a Svábhegyen készült zárójelentésünkre!

Október 6-ra kaptunk időpontot, így addig diétáznunk kell. Szerencsére Barni jól bírja, bár már sérelmezte, hogy nem kap túrórudit. :-)

Barni kedve szerencsére jó, a köhögésen kívül más baja nincs (leszámítva az ekcémát). Mióta semmiféle tejeset és tejszármazékot tartalmazó ételt sem kap nincs hasmenés sem. És nagyon ügyes segítség a házimunkában, amit nagyon szívesen végez teljesen magától, mindenféle kérés vagy felszólítás nélkül. :-)))

Ha kell tereget :-) (teljesen egyedül rakta fel a négy zsebkendőt és csipeszelte!)

Ha kell krumplit pucol :-)

Az egészségügy labirintusában I. rész

Sajnos az utóbbi 4-5 hétben többet voltam Barnival különböző orvosoknál és kórházakban, mint szerettem volna (az az érték nyilván zérus) és legalább kétszer annyit, mint amennyit összesen 3 év alatt oltásokkal együtt számítva. Kezdjük az elején mindjárt!

Barnit 3 hónapos koráig szoptattam, sajnos addig volt tejcsi csupán, pedig a szaporítófejéseknek már nem volt se szeri se száma. Nem szaporodott a tej, na. Kaptunk tápszert, először hipoallergént (HA), mivel mindenkinek van a családból valamilyen allergiája (étel, pollen stb.). 4 hónapos lehetett a gyerek, amikor véletlenül más fajtát írt fel az orvos, ami nem volt HA, hát itt kezdődött a történetünk. Az első két cumisüveg elfogyasztása után csalánkiütéses lett Barni karja, hasa, lába, háta. Először azt hittük a mosószer vagy az öblítő okozza. Gyorsan lecseréltem mindkettőt, ne ezen múljon már. Nem múlt el a foltosodás, csak úgy száradt a bőre ki, mint az asztalon felejtett kenyér. Lecseréltem a testápolót. A fürdetőt. Mindent. Szteroidos krémet is kaptunk. Elfogyott az a doboz tápszer, és megkaptuk a megszokottat. A helyzet jobb lett, de ezt véletlennek tudtuk be, hiszen a fene se gondolná, hogy ennyin múlik egy ekcéma. Hangsúlyozom, JOBB lett, de azóta sem múlt el (3 éve). Hónapokkal később, amikor már hozzátápláltunk javában, talán 9-10 hónapos volt Barni, véletlenségből megint az a panaszt okozó tápszert kaptuk, de mint írtam ekkor még ennek nem voltunk tudatában. Két alkalommal ivott belőle és megint csalános volt, ekkor már gyanítottam valamit, úgyhogy elmentem a gyógyszertárba és másikat vettem. 2 nap múlva már nem volt gond. Ekkor már tudtam, hogy azt a fajtát kerülni kell. 

1 éves kora után megpróbáltunk adni Barninak bolti tejből készített kakaót. Az eredmény száraz, csúnya bőr és néhány hasmenés lett. Így 3 éves koráig a junior italokat itta. Ezek után nem is próbálkoztam bolti tejet itatni vele, sokszor még a tejföl és a savanyított tejtermékek is ilyen gondokat okoztak. Közben folyamatosan ment a könyörgés az orvosunknak, hogy nézessük meg a tejérzékenységet, mert annyira gyanús, hiszen én is az vagyok. Csak legyintett, majd kinövi, ezer mástól lehet ekcémás, ne beszéljem be, hogy azért mert én az vagyok ő is az és minden baj forrása a tej. 

2 évesen megint megpróbáltunk tejet adni, de nem koronázta siker a próbálkozást. Ezek után laktózmentessel főztem és azzal mérséklődtek a tünetek, vagyis elmaradt a hasmenés, és Barni is felesben itta a junior italt a laktózmentes tejjel. Az ekcémája változatlan volt. Piros száraz foltok, grízszerű pöttyök, feneke égővörös bőrrel és még vörösebb kiütésekkel. Mindent kipróbáltunk, tényleg, mindent. Mosószert semmit nem használok, csak mosószódát és mosódiót. Öblíteni ecettel és illóolajjal. Laktózmentes dolgokat vettem neki, jobb lett, de nem múltak el teljes egészében a tünetek. 

Idén az alig beteges fiunk, áprilisban, májusban és júniusban is felsőlégúti betegségben szenvedett elhúzódó köhögéssel. Emellé már egy gombóc fagylalt elfogyasztása után fél-1 órával később puffadást tapasztaltunk, hasfájással és nyákos hasmenéssel, illetve csúnya csalánkiütést a hátán és a fenekén. Először véletlennek hittem, azt gondoltam elcsapta a gyomrát. A harmadik vagy negyedik fagyizás után azonban már itt is biztos voltam benne, hogy ez nem véletlen. A pontot az i-re egy hétvégi főzelékevés rakta fel, nem laktózmentes tejjel volt habarva, természetesen hasmenéssel végződött az eset. És Barni ekkora már megint 2 hete köhögött. 

Az orvos közölte, hogy vírusos torokgyulladás, nyilván gyógyszert nem kaptunk, illetve miután elmondtam a gyanúmat olyan ötvenedjére a 3 év alatt a tejjel kapcsolatban kaptunk laktáz enzimet tartalmazó cseppeket. Az ekcémájára semmit nem szólt, az már szinte természetes, hogy egy 3 éves dorozsmás bőrrel éljen. 

1 hét múlva még mindig köhögött Barni, ekkor már 4. hete. Az orvos csak hümmögött, elküldött vérvételre és mellkasröntgenre. Mindkettő eredménye negatív lett, gyógyszert megint nem kaptunk (nem vagyok gyógyszerpárti, de ha nem használnak a szirupok és gyógynövények akkor valami másnak használnia kéne!), nyaralás előtt álltunk napokkal így eléggé ideges voltam, hogy betegen indulunk el, ráadásul én is összeszedtem valahonnan egy elég makacs légcsőgyulladást, amit antibiotikummal kezeltek. Viszont 2,5 év után végre sikerült kiharcolni egy beutalót a Svábhegyi allergológia szakrendelésre. 

Úgy éreztem sínen vagyunk...

Kezdetnek

Elég régóta gondolkodom már a blogoláson, hiszen régen is csináltam, de mindig abbamaradt az én lustaságom illetve időhiány miatt. Nap, mint nap olvasok otthonoktató és/vagy katolikus családok írásait és mindig ráeszmélek, hogy bennem is vannak gondolatok mindenféléről és nekem is vannak tapasztalataim, amikkel ha nem is segítek másoknak, de később egészen biztos kellemes lesz visszaolvasni, akár egy naplót. 

Legyen ez a blog hát a családi naplónk helye és szóljon rólunk. Barniról, a 3 éves kis "nagyfiúról" és rólunk, a szüleiről. :-)